Az üzleti szegmens egyre vonzóbb célpontot jelent a titkosító zsarolóvírusok fejlesztőinek. A Kaspersky Lab legújabb, a Kaspersky Security Netwok (KSN) adatai alapján készült jelentése szerint egy év alatt hatszorosára nőtt a vállalati szektor támadásainak száma (27000-ről 158000-re a 2015-2016-os évre). Ez azt is jelenti, hogy a ransomware minden tizedik vállalati felhasználó adatait próbálta meg titkosítani.
A kiberbűnözők egyre gyakrabban veszik célba a szervezeteket, különösen a kis- és középméretű vállalkozásokat. Ezt a tendenciát a Kaspersky Lab és a B2B international egy másik, 2016 IT biztonsági kockázatairól szóló kutatása is alátámasztotta, melyből kiderült, hogy a kkv-k 42 százalékának a titkosító zsarolóvírus jelentette a legsúlyosabb fenyegetést az előző évben.
A kisebb vállalatok esetében jelentős veszteségeket okozhat az adatok hozzáférhetetlensége, de akár az egész működésüket kockáztathatja. Ha nem tesznek kellő intézkedéseket a fontos információk biztosítására, kénytelenek megvásárolni a dekódoló kulcsot a kiberbűnözőktől – ez viszont nem garantálja, hogy képesek lesznek az összes adatot helyreállítani. A védekezés legjobb módja, ha megakadályozzuk a támadást.
A Kaspersky Lab szakértői a következő biztonsági szabályok betartását javasolják:
- Készítsünk rendszeresen biztonsági másolatokat a fontos fájlokról. Jó, ha két helyen tároljuk a másolatokat: egyiket a felhőben (például Dropbox, Google Drive, stb.), másikat pedig egy külön szerveren vagy cserélhető adathordozón, ha az adatmennyiség nem túl nagy.
- Bízzunk meg egy elismert szolgáltatóban, aki segíthet a biztonság fenntartásában. A weboldalaikon sok hasznos tanácsot olvashatunk, valamint általában a felhő alapú infrastruktúra biztonsági auditjai is elérthetőek. Téves azt gondolni, hogy a felhőszolgáltatók nem szembesülnek problémákkal a biztonság, rendelkezésre állás és adatszivárgás terén. Minden esetben nézzünk utána, hogy mit tehetünk, ha a biztonsági szolgáltató adatokat veszít: átlátható adatmentési és helyreállítási folyamatokkal kell rendelkezniük, a kellő adatvédelem és hozzáférhetőség mellett.
- Nem elég hatékony, ha csak ingyenes biztonsági és rosszindulatú programok elleni megoldást használunk. A kisvállalatok sokszor úgy gondolják, hogy az ingyenes eszközök alapvető biztonsági funkciói elegendők, ezek viszont nem rendelkeznek többrétegű támogatással. Nézzünk utána a személyre szabott megoldásoknak: ezek sem igényelnek nagyobb anyagi ráfordítást, viszont magasabb szintű védelemmel látnak el.
- Rendszeresen frissítsük az operaciós rendszereket, böngészőket és más alkalmazásokat. A bűnözők a legnépszerűbb szoftverek sebezhetőségeit használják ki a felhasználók eszközeinek megfertőzésére.
- Akadályozzuk meg az IT vészhelyzetet – bízzuk szakértőre a cég biztonsági megoldásának konfigurálását. A kkv-k sokszor nem rendelkeznek IT részleggel vagy rendszergazdával, inkább rábízzák a technológiában leginkább jártas alkalmazottra az irodában, hogy a szokásos feladatai mellett foglalkozzon a számítógépekkel is. Ne várjuk meg, míg baj történik – vegyük igénybe egy informatikai szolgáltató támogatását, hogy felülvizsgálják a szoftvereket és biztonsági beállításokat.
“A titkosító ransomware egyre komolyabb veszélyt jelent, mely nem csak pénzbeli veszteséget okozhat a váltságdíj miatt, de a fájlok helyreállításáig a vállalat akár teljesen megbénulhat. A támadási felület igen nagy: érkezhet akár a weben, emailen, szoftver sebezhetőségeken vagy USB eszközökön keresztül. A fertőzés elkerülése érdekében fontos tájékoztatni az alkalmazottakat a veszélyekről, és ellátni őket hasznos tanácsokkal, például hogy ne nyissanak meg ismeretlen feladótól származó csatolmányokat emailben, ne látogassanak nem biztonságos internetes forrásokat, és ne csatlakoztassanak USB eszközöket nem védett számítógépekre. Emellett a rosszindulatú programok elleni szoftveres megoldás kulcsfontosságú, hogy elkerüljük az incidenseket” – mondta Konstantin Voronkov, a Kaspersky Lab végpontvédelmi szakértője.