Évek óta úgy beszélünk a dolgok internetéről, az IoT-ról, mintha az még mindig a jövő technológiája lenne.
Pedig már nem ez a helyzet. Tekintve, hogy már közel a vállalatok háromnegyede rendelkezik működő IoT-rendszerekkel1 és a Gartner piackutató cég előrejelzése szerint 2024-re az éles nagyvállalati alkalmazások legalább fele IoT-támogatással fut majd, egyértelmű, hogy 2019 már a széles körű gyakorlati bevezetés éve lesz. Mérséklődik az IoT körüli felhajtás és elindul az érdemi eszmecsere.
A gyakorlati szempontok közül talán a pénz a legfontosabb. Mondhatjuk, hogy az IoT már túllépett a kísérleti fázison, és az üzleti tervek egyre konkrétabbak. A múlt tapasztalataiból okulva az IT-felsővezetők nem ragaszkodnak az olyan, nagyszabású, magas kockázatú projektek indításához, amelyeknél a bukásért túl nagy árat kell fizetni. Az IoT fejlődésében az óriásprojektek helyett valószínűleg több egymás követő, kisebb rendszerbevezetésre kell számítani, amelyek felénél két évnél hamarabb várható a beruházás megtérülése1.
A megtérülés két oldala
De ez csupán a történet fele, mert nem mindenki ér el megtérülést. A leghaladóbb szervezetek fókuszt váltanak az IoT-beruházásoknál, és a csatlakozási szempontokon túlra is tekintenek. Hiszen az IoT-nek nem légüres térben kell léteznie – és nem is ott létezik. A dolgok internetét a digitális átalakulás kritikus elemeként kezelni, szervesen integrálva a mesterséges intelligenciával és az analitikával. Ha sikerül megteremteniük a szoros összhangot, a vállalatok jóval többet hozhatnak ki az IoT-projektekből. Mások esetében nehezen megfoghatóvá válik a megtérülés. A Gartner véleménye szerint globális szinten az IoT-kezdeményezések 30%-a nem fog egyértelmű megtérülést mutatni 2020-ra, mivel a szervezetek nem rendelkeznek a szükséges KPI-kkal ahhoz, hogy a korai szakasztól kezdve folyamatosan kövessék a projektek előrehaladását.
Az emberi tényező
Az IoT projektek megtérülési nehézségeinek egyik oka, hogy nincsenek olyan kellően tapasztalt szakemberek, akik képesek lennének a csatlakozási szempontokon felülemelkedő, megfelelő KPI-k szerint mért projektek irányítására. Az Inmarsat felmérése szerint a nagyméretű szervezetek IT-döntéshozóinak mindössze hét százaléka érzi úgy, hogy cége rendelkezik vezetői szinten a szükséges IoT-készségekkel, és 47%-uknál teljesen hiányzik az IoT-szakértelem. Ezzel a Gartner is egyetért, hiszen már legalább öt éve figyelmeztet az IoT-készségek tartós hiányára. Előrejelzésünk szerint 2019-ben is fennmarad a szakemberhiány, mivel az IoT az üzleti működés és a technológia számos területét lefedő, multidiszciplináris készségeket igényel. Ilyen készségekkel rendelkező szakemberből pedig továbbra sem lesz sok.
Adatok (vissza)szerzése a hálózat pereméről
Az IoT tágabb értelemben vett szervezeti környezetbe integráláshoz fontos műszaki szempont az adatok kinyerése azokról a hálózatperemi helyszínekről, ahol az IoT-rendszerek jellemzően működnek. Ezzel kapcsolatban problémát jelenthet a 2018-as Mobile World Congressen is felmerült téma: az 5G lassú terjedése Európában. „Az Európai Unió mérföldekkel marad el Kínától, az Egyesült Államoktól és Dél-Koreától az 5G távközlési infrastruktúra kiterjesztésében” – figyelmeztetett a politico.eu. Bár ez a megállapítás kicsit talán túlzó, 2019-ben összehangolt intézkedés várható a nagyobb európai országok részéről az infrastruktúrafejlesztés terén. Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság például már nyilvánosságra hozta ezirányú terveit.
Az 5G technológia fokozott használata az IoT-támogatására fontos szerepet játszik a Fujitsu és az Ericsson végponttól végpontig terjedő 5G hálózati megoldások és kapcsolódó szolgáltatások nyújtására létrehozott stratégiai partnerkapcsolatában. A két vállalat portfólióját ötvöző megoldásokkal a partnerek segíteni kívánják a távközlési szolgáltatók kapcsolódását a globális 5G-ökoszisztémához. Az 5G terjedésével ez új alkalmazási lehetőségeket nyit majd meg az IoT-technológia előtt, és mérsékli számos meglévő megoldás bevezetési költségeit. Gazdaságosabban lehet majd lehívni az adatokat a hálózat pereméről a központba a nagy számítási kapacitást igénylő elemzések elvégzéséhez és a döntések meghozatalához. Ennek előnyei különösen a nagy sávszélességet igénylő mobil alkalmazások, pl. a telematika terén leszek érezhetők. Azoknak a felhasználóknak, akik számára az 5G-technológia nem opció, a Fujitsu INTELLIEDGE-éhez hasonló intelligens hálózatperemi megoldások jelentenek megoldást.
