TechAddikt Tesztek PC felhasználói szoftver teszt Ableton Live 9 Suite – a fejlődés útján

[TESZT] Ableton Live 9 Suite – a fejlődés útján

MEGOSZTÁS

Valószínűleg nem kell bemutatnunk azoknak az Ableton Live 9 Suite-t, akik zeneszerzéssel, szerkesztéssel, vagy akár live actezéssel foglalkoznak. Tény, hogy mára a DAW-ok fejlődése rendkívüli szinteket ért el, s a VST pluginek is az élethűség szinte maximális határára vitték az eredeti hangforrások lemodellezését. Teszteltük a legfrissebb, 9.7.1-es verziót.

A német illetőségű Ableton AG legelőször 2001-ben jelentkezett a Live 1 elnevezésű Ableton szoftverrel, még akkor, amikor a DAW-ok (Digital Audio Workstation) nem igazán nyertek teret a fizikai, kézzel fogható “vasak” – alapvetően szintetizátorok, egyéb analóg- és akusztikus hangszerek világában. Tehát tulajdonképpen a kezdeti úttörő korszakban is már jelen volt az Ableton, mint jelenség; mára pedig kimondottan az egyik legkeresettebb és legnépszerűbb zeneszerkesztővé avanzsált.

Az Ableton Live 9 Suite alapvetően két felülettel rendelkezik. Az egyik konkrétan a dalszerzésre fejlesztett rész, ez az Arrangement, de azok, akik live actre, tehát élő performansz elődadásához használnák, a Session környezetet kell, hogy válasszák felhasználáskor. Egyébként az Ableton rendelkezik egy nagyszerű, az Akai-val közösen fejlesztett hardverrel, amely a Push névre hallgat – erről is majd írunk, amint megérkezik szerkesztőségünkhöz.

Fontos, hogy a Session nézet alapvetően már kész MIDI és audio szekvenciák rendezésére, kezelésére szolgál. Ezeket Arrangement módban kreáljuk előzetesen, majd ide kerülnek liveozni: a clipeket behelyezzük a megfelelő scenekbe, és a kiválasztott negyedes egységeket triggerekkel ruházzuk fel – ezek azok a megjelölések, amelyek informálják a szekvenszert arról, hogy melyik folyamat mikor, hol kell, hogy elstartoljon.

Hardverfüggő, hogy hány tracket tud latency-mentesen kezelni a Ableton Live 9 Suite, no és persze az sem árt, ha a hangkártya eléggé combos darab. Példaként nézzünk egy alap, 4 sávos clipet: ha mindezt egy scene kapcsán gyúrjuk össze, a MIDI clock szinkronizálásnak köszönhetően egymásra építhető az egység, és a triggereknek köszönhetően minden preset ott fog belépni, ahol ténylegesen szeretnénk.

Zeneszerzéshez egyértelműen az Arrangement mód az ideális, ahogyan azt már feljebb is említettük. Itt alapvetően a klasszikus szekvenszer-forma kerül előtérbe, tehát valós időben feljátszhatjuk akár 1024 sávon a kívánt dalkompozíciót, segítségül hívva metronóm funkciót és egyéb kiegészítő eszközöket. Továbbá szinte végtelen számú fadert, effektet és egyéb hangmanipuláló plugint rendelhetünk hozzá a projekthez.

Az Ableton Live 9 Suite-hez tömérdek kiegészítő plugin jár alapból, valamint rengeteg pluszt vásárolhatunk a már meglévő előfizetésünkhöz. Mi a gyárilag integrált Impulse hangszercsoportot emelnénk ki, amely nem más, mint egy dob triggerelő hangforrás, nyolc párhuzamosan elkülönített tracket felvonultató hangmintakészletből áll. Ehhez a felülethez is számos, akár masterelő plugin áll rendelkezésre, van saját equalizer, de manipulálhatjuk az attack, decay, pitchshift irányokat is.

Ami kimondottan előnyös az Ableton Live 9 Suite-nél, az a külső jelforrásból rögzített/samplingelt, vagy egyéb mintavételezett hangminták kezelése. Miután beillesztünk egy wav-ot, vagy mp3-at a szekvenszer clipfolyamába, a rendszer automatikusan elemzi az ütemet, így könnyedén a live loopunkba tudjuk igazítani a kérdéses hangmintát. Ha netán csúszás lenne, a Time Warp segítségével javíthatunk ezen, ezredmásodperces finomhangolásokkal. Ráadásul az összerakott sequence bármelyik része utólag egymáshoz igazítható, így ténylegesen elkerülhetők a csúszások, ütemből kiesések, és hasonlók.

Fontos a mastering folyamata is, ha zeneszerzésről van szó. Az Ableton Live 9 Suite ilyen téren is elsőrangú, ugyanis a szoftverben nagyjából minden paraméter automatizálható burkológörbékkel. Akár maga a track effekt-paramétereiről, akár a mixer értékeiről legyen szó, de maga a végső stream panorámája, annak transzponálása is teljes mértékben testre szabható és úgy alakítható, ahogyan szeretnénk.

Azzal együtt, hogy az Ableton Live 9 Suite tömérdek kiegészítő pluginnal rendelkezik, kiemelt figyelmet fordítottunk a Spectrasonics által jegyzett Omnisphere 3 virtuális hangszerre is, amelyet nagyszerűen integráltunk a DAW-ba. Ezzel majd egy külön cikkben foglalkozunk, hiszen a plugin annyira összetett és professzionális, hogy nem igazán lehet két bekezdésben összefoglalni a lényegiségét.

Nem kérdéses, hogy az Ableton Live 9 Suite ereje az egyszerűségében rejlik alapvetően. Bár a megszokott DAW-hoz szokottaknak elsőre bonyolultnak és szokatlannak tűnhet a megvalósítás, ha sikerül ráállni a struktúra és a felépítés lényegére, rögvest úgy fogjuk érezni, hogy minden a kezünk alá dolgozik.

Az Ableton Live 9 Suite az Ableton által jelenleg elérhető összes hangszert, effektet és hangminta könyvtárat tartalmazza egyben. S akinek ez nem lenne elég, annak ott a Max 4 Live kiegészítő opció is (szintén része az Ableton Live 9 Suite-nak), itt ki-ki saját maga rakhatja össze egyéni elképzeléseit egy vizuális programozói környezetfelületen.

Az Ableton Live 9 Suite nyilvánvalóan támogatja a külsőleg csatlakoztatható MIDI eszközöket is, mint például a billentyűzeteket. Tesztjeinkhez a korábban már a Techaddikt.hu-n is bemutatott Alesis V MINI-t használtuk, azonban a Windows 10 “hagyományos” integrált MIDI mappere nagyjából semmire sem jó ilyen felhasználásnál.

Ezért ajánlott az ASIO4ALL v2 (jelenleg a legfrissebb) beszerzése, ennek hozzárendelése a DAW-hoz, ugyanis így már szinte latency-mentesen tudjuk életre kelteni presetjeinket.

Még több fotó: Techaddikt.hu Facebook oldal

Az online (Instagram, Facebook, Twitter) és egyéb kommunikációhoz ASUS Zenfone okostelefonokat használunk.

Együttműködő partnereink: Acer, ASUS, Camera Kft., Canon, Gigabyte, EPSON, QNAP, Sony PlayStation, Nintendo, G DATA, MyActionCam

Utómunka hardver: ASUS, Acer, Gigabyte

Szólj hozzá!