Mondhatni, nagy elvárásokkal vettük kézbe a Frogwares új játékát, a Sherlock Holmes: The Devil’s Daughter-t. Alapvetően azért, mert a jól megszokott SH stílust kerestük, vártuk, reméltük. És akkor még nem számítottunk arra, hogy mennyi nóvum került a játékba.
Baker Street 221/B: újra indul a sztori, az olyan fajta, amit milliónyi szálon kell(ene) kibogozni. Adott ugye Sherlock Holmes, a kifinomult elmével felvértezett nyomozó, és mellé természetesen megannyi rejtély.
A Sherlock Holmes: The Devil’s Daughter fő tematikája alapvetően a misztikumra épít, ügyesen csepegtetve a sztorivonal minden egyes részletét. Ebből adódóan a történettel nincs is baj, főként azok számára lesz unikum, akik imádják a kibogozós, rejtvényekkel megspékelt játékmenetet, sok-sok dialóggal. Az út tehát rögös és hosszú lesz a végeredményhez, de mindenképp érdemes belefektetni azt a bizonyos elánt és energiát, ahhoz, hogy megtudjuk a lényegiségét az új történetnek.
Az új Sherlock Holmes: The Devil’s Daughter-ben minden kétséget kizáróan az egyik legnagyobb újítás a városi helyszín már-már sandbox jellegű bejárhatósága lett. Ez már korai bemutatókon is kiderült, bár sokan szkeptikusan álltak a dolgokhoz, mondván, a korábbi technikai megvalósítások értelmében biztosan foghíjas lesz az egész.
Nem így lett, jelentjük ki: aprólékos, kifinomult mechanizmus jellemzi a szűk utcácskák, pubok, egyéb helyszínek kialakítását. Az npc járókelők például sosem teszik fel ugyanazt a kérdést, ha összefutunk velük.
Ellentétben a Crime and Punishment epizóddal, itt nem kell állandó jelleggel visszapályáznunk a kiinduló, vagy ha jobban tetszik: ellenőrzőpontokig azért, hogy esetlegesen valami hiányzó összetevőt, alkatrészt, bűnjelet, stb. összeszedjünk.
Ez alapvetően arra volt jó, hogy a játékidőt ki lehessen jobban tolni, ezáltal úgy tűnjön, hogy a szavatosság elsődleges. Pedig nem volt az, hamar beleunhatott a mezei gamer, és inkább más címet szedett elő és porolt le.
A Sherlock Holmes: The Devil’s Daughter leggyengébb pontja egyértelműen a technikai háttér megfelelő jelenléte. Sajnos számtalan részlet, karakter kidolgozatlannak hat, kezdve az arcmimikáktól egészen a mozgásukig, valamint bugokkal is lehet találkozni jócskán.
Ilyen utóbbi például az indokolatlanul visszaeső FPS érték: i7 CPU-val, 32GB RAM-mal, GTX980 4 GB VRAM VGA-val nem egyszer 15-20 FPS bírt csak teret nyerni. Először azt hittük, hogy a broadcast alkalmazásunkkal akadt össze a Sherlock Holmes: The Devil’s Daughter, de aztán kiderült: a hiba nem a mi készülékünkben volt.
PC-s játéktesztjeink elkészítéséhez ASUS ROG eszközöket használunk.
A teszthez a játékot a Konzolvilág biztosította.
