TechAddikt Tesztek PC játékteszt Way of the Hunter – virtuális vadászat a maximumra hangolva

[TESZT][PC] Way of the Hunter – virtuális vadászat a maximumra hangolva

Amióta világ a világ, az emberek vadásznak. Legyen szó a korai emberiségnek a vadonban való túlélésért folytatott küzdelméről, vagy a mai vadhúsrajongókról, sosem féltünk bepiszkolni a kezünket. A Nine Rocks Games által készített Way of the Hunter arra törekszik, hogy a lehető legközelebb álljon a modern kori vadászathoz, hogy a játékosnak hiteles vadászat érzését nyújtsa. Teszten a Way of the Hunter, PC platformon.

River, egy nagyvárosi kaszkadőr szerepét veszed át, aki nagyapja vadászházába tart. Miután nagyapád megbetegedett, úgy döntesz, hogy te lépsz a helyére, és gondoskodsz a dolgairól, amíg ő felépül. Bár már évek óta nem vadászol, a nagyapádtól kapott képességek sosem tompultak el. Felfegyverkezve nagyapád régi puskájával és nem sok mindennel mással, neked kell nekivágnod a munkának, ha fenn akarod tartani a szállását és a szakmai kapcsolatait.

A Way of the Hunter már az első pillanatoktól fogva megragadja a nagyszerű természet megjelenését és hangulatát. Hullámzó dombok, részletes lombok és egy hatalmas térkép kétségtelenül első pillantásra megragadja a szemed. Az új kunyhódon végigsétálva autentikusan rusztikus hangulatot áraszt, még akkor is, ha kezdetben nincsenek állati trófeák, amit a Nez Perce-völgyből nyíló gyönyörű kilátás szögez haza. Bár az emberi karakterek nem olyan részletgazdagok, mint a játék többi része, a környezet és a körülötted lévő vadvilág mindig élettel teli.

Ezeket a látványelemeket kiváló térhatású hangzásvilág támogatja, amely bizsergeti az érzékeket. Ez a játék egyik leglenyűgözőbb aspektusa, hiszen a figyelmes játékos jutalmat kap azért, ha játék közben nyitva tartja a szemét és a fülét is. A lépteid hangereje, a távolban lévő állatok különböző kiáltásai, valamint a fák és folyók dinamikus hangeffektjei lenyűgözően kézzelfogható módon visznek be a világba, ami kalandvágytól fogva eltölt.

Bár a felfedezés szórakoztató, és a részletes vadonban való futás vagy autózás magával ragadó, a Way of the Hunter középpontjában egyértelműen a vadászat áll. Ennek érdekében a játék nem húzza az igát, és nem fogja a kezét. Minden számít, kezdve a fegyver típusától kezdve az erdőben való mozgásig. A távcső, a kaliber és a puska típusa – akár puska, akár nem – nem hagyható figyelmen kívül, ha azt akarod, hogy valóban eltaláld a lövéseidet. Ez azt jelenti, hogy amikor készen állsz a vadászatra, rengeteg előkészítő munka vár rád, és nem kell fegyverrel lövöldözve nekivágni, mint a legtöbb első személyű lövöldözős játékban.

Az állatok itatóhelyeit, etetési helyeit és pihenőhelyeit kell felkutatnia, miközben a vadonban túrázik, mielőtt még arra gondolna, hogy megpróbálna posztolni, hogy vadászni kezdjen a körülötte lévő vadakra. Ezt úgy teheted meg, hogy aktiválod a Hunter Sense-t, a híres Assassin’s Creed-stílusú Eagle Vision egyik ágát, amely segít felismerni, hol vannak ezek a helyek. A Hunter Sense-ed arra is rámutat, ha az állatok zajt csapnak és nyomokat hagynak, miközben segít megítélni az állapotukat távolról, amikor távcsövön vagy puskatávcsövön keresztül nézed őket. Bár ez segít a nyomon követésben, ez az egyik kevés, a játék által kínált, az elmélyülést megtörő mechanika egyike, mivel egy sötét és kissé homályos szűrőt helyez a világra.

A lövöldözés sem olyan egyszerű, mint más játékokban. Ellentétben néhány mainstream első személyű lövöldözős játékkal, itt tényleg sorba kell állítanod a lövéseidet, mielőtt lősz. Ezt úgy teheted meg, hogy kombinálod az állat távcsővel vagy távcsővel történő felderítéséből származó adatokat, majd a fegyvereddel a távolságot nullázod. Ha elrontod ezeket a kalibrációkat, az azt jelentheti, hogy rosszul lősz, vagy teljesen mellé lősz, különösen mivel River-nek vissza kell tartania a lélegzetét, hogy stabilizálja a célzást. Mivel a vadászat célja nem az, hogy lemészárolja az állatot, vagy szenvedést okozzon neki, a legetikusabb eredmény érdekében mindig a gyilkos lövést kell előnyben részesítened, különösen, mivel ezek a legnagyobb pénzjutalmat jelentik.

Bár a gyilkosságra való felkészülés csúcspontja eleinte magával ragadó és szórakoztató, a dolgok hamar fárasztónak tűnhetnek. Ez az érzés sosem múlik el igazán, mivel a Way of the Hunter erősen a szimulációs oldalra támaszkodik. Ez azt jelenti, hogy várakozási funkció nélkül nagyon hosszú ideig fogsz várni az állatok megjelenésére, és lövöldözős üzemmódba kerülsz. Ez magasan tartja a merítési szintet, és a célpontra leadott gyilkos lövés őrülten jutalmazó érzés, de szinte minden más elég hamar elveszíti a hangulatát, mert akár 5-15 valós percet is eltölthetsz azzal, hogy vársz arra, hogy a játék benépesítse azt a területet, amire készen állsz. Mivel a vadászni kívánt vadak felé nem szabad elindulni, mivel a jelenléted könnyen riasztja őket, szinte mindig meg kell várnod, hogy feléd jöjjenek.

Ez a nem halálos lövések landolását is elriasztja, mivel olyan állatokat kell üldöznöd, amelyek nem halnak meg, miután lelőtted őket. Egy sebesült állat üldözése nem a legjobb szórakozás a Way of the Hunterben, mivel folyamatosan nyomon kell követned a kis vérnyomokat, amelyeket az állat maga után hagy. Ezeket könnyen elveszítheted, ha nem kifejezetten őket keresed, mivel a vadász érzéked nem ad elsőbbséget a vérnyomoknak más jelölésekkel szemben, mint például a lábnyomok vagy más figyelemre méltó területek. Ha olyan helyen jársz, ahol sok az állati tevékenység, könnyen előfordulhat, hogy egy lábnyomot összetévesztesz a vérnyomokkal, és a semmibe követed. Az állatot bevinni, hogy preparált trófeát készítsen belőle, nagyszerű érzés, és van néhány lenyűgöző trófea-dioráma is, de ez szinte soha nem nyomja el a többi küldetést, amit el kell végeznie, vagy akár az állatot nyereségért eladni a hentesnek.

Az állatokra leadott lövések a Way of the Hunter legemlékezetesebb részei, főleg a hihetetlenül részletes kill cam miatt, ami akkor történik, amikor a zsákmányt bejelented. Miután beérkezik az állat, egy valós idejű röntgenkamerát láthatsz, amely követi a golyódat azokon a helyeken, ahol az állatot eltalálta. Részletesen láthatod a lövésed, milyen szerveket és csontokat rongált meg, és az elejtés minősége határozza meg, hogy mennyit kaphatsz érte. Bár ez a részletesség elsőre kissé hátborzongató lehet, az általa nyújtott információ csak növeli a játék merítési faktorát.

A Way of the Hunter a vadászat szerelmeseinek készült játék. A játék fantasztikusan nagy hangsúlyt fektet a realizmusra, és meglehetősen jól érzékelteti az erdei vadászat érzését, fantasztikus látványvilággal és hangtervezéssel, amely úgy érzi, mintha az erdő kellős közepén ejtene le téged. Sajnos a lassan pörgő, tétlen játékmenet nem tart lépést azzal a vizuális és hangi lakomával, amit a játék elölről kínál. Kevés akció van a Way of the Hunterben, és bár az akció, ami megtörténik, hihetetlenül izgalmasnak tűnhet, azt könnyen alááshatja a környezet kulcsfontosságú aspektusainak nehézkes elhelyezése.

Ha minden összejön, a Way of the Hunter azoknak való, akik egy kicsit földhözragadtabb vadászszimulátor-élményt keresnek, a felfedezés és a részletek egy plusz rétegével, de nem a legjobb bevezetés a műfajba.