TechAddikt Tesztek Philips Philips 288E2UAE – sokoldalú felhasználásra javallott, jó ár-érték arányú megoldás

[TESZT] Philips 288E2UAE – sokoldalú felhasználásra javallott, jó ár-érték arányú megoldás

A letisztult képmegjelenítés és a részletgazdagság tekintetében a 3840×2160 (4K UHD) felbontás egy 27-28 hüvelykes képernyőn nagyon vonzó lehet. A Philips 288E2UAE (288E2E) ezt a pixelsűrű élményt kínálja, és ezt egy színfókuszú IPS-típusú panellel párosítja. Bár szigorúan véve nem “játékmonitor”, a monitort úgy tervezték, hogy 60 Hz-es játékra is alkalmas legyen. Az Adaptive-Sync támogatásával, beleértve az AMD FreeSync-et is. Ezt a modellt a szokásos “valós világbeli” tesztcsomagunkban teszteltük.

A monitor kimondottan mutatós, négyzet alakú kialakítású. Az állvány alapja egy téglalap alakú gyűrű, matt fekete műanyag, csiszolt textúrával. Az alsó keret matt fekete műanyag, ~15 mm (0,59 hüvelyk) vastag, és csak egy szeletnyi panelszegélyt tartalmaz. A felső és az oldalsó keret kétlépcsős, beleértve egy vékony, a képernyő többi részével síkban lévő panelhatárt és egy vékony, kemény műanyag külső elemet. Mindkét komponenssel együtt a keret felül ~6,5 mm (0,26 hüvelyk), oldalt pedig ~7,5 mm (0,30 hüvelyk). A képernyő enyhe vagy nagyon enyhe matt tükröződésgátló bevonattal rendelkezik, amelyet rövidesen feltárunk.

Az OSD vezérlése a monitor hátulján, elölről nézve jobbra, a monitor jobb oldalán található joystickkal történik. Egy kis, tűpiszkáló stílusú bekapcsolási LED az alsó keret jobb oldala felé néz. Meglehetősen gyengéden fehéren világít, amikor a monitor be van kapcsolva, és fehéren villog, amikor alacsony energiaellátású állapotba kerül. A következő videó végigfut a menürendszeren és az OSD-vezérlőkön, beleértve a 2 eszközös PiP és PbP funkciókat.

Oldalról nézve a monitor a legvékonyabb pontján ~14 mm (0,55 hüvelyk). A monitor lejjebb, ahol az állvány csatlakozik, kidudorodik. A mellékelt állvány dőlésszöget (5° előre, 20° hátra) és magasságot (100 mm vagy 3,94 hüvelyk) kínál. A legalacsonyabb állványmagasságban a monitor ~26 mm (1,02 hüvelyk) magasságban van az asztal felülete felett, a képernyő teteje pedig ~393 mm (15,47 hüvelyk) magasságban van az asztal felett. A monitor teljes mélysége – a hátulján található integrált kábeltisztító funkcióval együtt – ~233 mm (9,17 hüvelyk), a képernyő pedig ~80 mm (3,15 hüvelyk) távolságra van a képernyő elülső szélétől. Így a képernyőt viszonylag közel helyezheti el a falhoz, ha szeretné.

A monitor hátlapján nagymértékben használják a matt fekete műanyagot. Az állvány egy gyorskioldó mechanizmussal rögzíthető, amely a rögzítési pont alatt található kapcsoló felfelé nyomásával levehető. Ez feltárja a 100 x 100 mm-es VESA lyukakat az alternatív rögzítéshez. A K-Slot az OSD joystick alatt, balra található. A portok jobbra, egy süllyesztett területen találhatók, és a következőket tartalmazzák: egyenáramú tápellátás (külső “tápegység”), HDMI 2.0, DP 1.2a és 3,5 mm-es hangkimenet. Az “E2UAE” modell 4 USB 3.2 portot tartalmaz (sárga színű, BC 1.2 gyorstöltést támogató), valamint felfelé. Emellett 2 x 3 W-os, hátrafelé néző hangszórót is tartalmaz a képernyő aljának közelében. Ezek alapvető hangkimenetet biztosítanak, elfogadható hangerővel, de nem különösebben gazdag vagy éles hangzással. Kicsit teltebb, mint néhány integrált hangszóró kimenete, de messze nem a legjobb, amit hallottunk. Az “E2E” modell tartalmaz egy további HDMI 2.0 portot, de nem kínál USB-funkciót vagy integrált hangszórókat. Egyes régiókban kapható egy 288E2A változat is, amely csak dönthető állvánnyal, 2 HDMI 2.0 porttal, hangbemenettel és hangszórókkal, de USB-portok nélkül.

A 3840 x 2160 @60Hz kihasználható a HDMI és a DP megfelelő változatainak használatával. Az adaptív szinkronizálás az AMD FreeSync (HDMI és DP) és az Nvidia “G-SYNC kompatibilis mód” (DP) révén támogatott. A tápkábel és az adapter, valamint a HDMI-kábel alapfelszerelésként jár hozzá. Az “E2UAE” egy DP-kábelt is tartalmaz. A további tartozékok a régiótól függnek. Az alábbi első kép a natív 3840 x 2160 (“4K” UHD) és alacsonyabb felbontások, köztük a 2560 x 1440 (WQHD) és 1920 x 1080 (Full HD) támogatott frissítési sebességét mutatja DisplayPort használata esetén. Ezek a frissítési sebességek a HDMI-n keresztül a “4K” UHD felbontás esetében is támogatottak – ezek a monitor EDID-jében “PC” felbontásokként vannak kategorizálva. A 60 Hz, de nem a 30 Hz szerepel a WQHD esetében HDMI-n keresztül. A további frissítési sebességek HDMI-n keresztül támogatottak, és az EDID-ben “TV” felbontásként vannak kategorizálva. Az Nvidia Control Panel ezeket ‘Ultra HD, HD, SD’ néven sorolja fel, és más eszközök, például a PS5 és az Xbox Series X által is elérhetők. A második képen a ‘4K’ UHD felbontás, a harmadik képen pedig a Full HD felbontás látható.

A 288E2UAE (288E2E) számos “SmartImage” előbeállítással rendelkezik: “FPS”, “RTS”, “Gamer1”, “Gamer2”, “LowBlue Mode”, “EasyRead” és “SmartUniformity”. Ezen előbeállítások közül sok egyszerűen csak az OSD különböző beállításait módosítja, és nem ér el semmi olyat, amit ne tudna elérni kézi beállítással. Ez alól figyelemre méltó kivétel a “SmartUniformity”, amelyet itt számos más manuális beállítással együtt vizsgálunk meg. És az “Easy Read”, amely mindent szürkeárnyalatossá tesz. Az “Easy Read” és a “Off” kivételével minden előbeállítás feloldja a “SmartFrame” funkciót, amely lehetővé teszi a képernyő egy részének különböző digitális fényerő- és kontrasztszintekkel történő kiemelését. A ‘Gamer 1’ és ‘Gamer 2’ előbeállítások teljes rugalmasságot biztosítanak, és lehetővé teszik a különböző beállítások egyszerű felidézését. Az OSD-videóban röviden érintjük az előbeállításokat, de ebben a részben elsősorban a különböző manuális beállításokra, a “LowBlue Mode” beállításokra és a “SmartUniformity” beállításra koncentrálunk. Az alábbi táblázat a Datacolor SpyderX Elite színmérővel mért gamma és fehérpont értékeket tartalmazza. A képre vonatkozó általános észrevételek is szerepelnek.

Tesztrendszerünk Windows 10-et és egy DP-kábellel csatlakoztatott Nvidia RTX 3090-et használ. További teszteket végeztünk egy AMD Radeon RX 580-zal és szintén HDMI használatával, de a táblázatban szereplő megfigyeléseinket ez nem befolyásolta jelentősen. Egy fontos lépést a grafikus vezérlőben is el kellett végezni, ha HDMI-n keresztül csatlakoztattunk egy Nvidia GPU-t. A színjelet “Full Range RGB” jellé kellett korrigálni, ahogyan azt ebben a cikkben részletezzük. További monitor-illesztőprogramokat vagy ICC-profilokat nem kellett külön betölteni. A monitort több mint 2 órán át hagyták futni, mielőtt a méréseket elvégezték volna, illetve a megfigyeléseket elvégezték volna. A különböző beállításokat tartalmazó “Tesztbeállítások”-tól eltekintve a gyári alapértelmezett beállításokat használtuk. Kivételt képez a “DPS” (Dynamic Power Saving) kikapcsolása a következetesség érdekében, amely beállítás a képernyőt kissé sötétíti, ha többnyire sötét tartalom jelenik meg. A táblázatban szereplő adatok megtekintésekor vegye figyelembe, hogy a legtöbb PC-felhasználó számára a “6500K” fehér pont és a “2.2” gamma érték a megfelelő célérték. Az egyéni célértékek azonban az egyéni felhasználástól, ízléstől és a fényviszonyoktól függnek.

Egy X-Rite i1Display Pro készüléket használtunk a fehér és fekete fénysűrűség mérésére, amelyből statikus kontrasztarányokat lehetett kiszámítani. Az alábbi táblázat ezeket az adatokat mutatja be, különböző beállítások alkalmazásával. Feltételezzük, hogy minden nem említett beállítást alapértelmezetten hagytunk, kivéve a kalibrációs szakaszban már említett változtatásokat. A fekete kiemelések a legmagasabb fehér fénysűrűséget, a legalacsonyabb fekete fénysűrűséget és a maximális kontrasztarányt jelzik. A kék kiemelések a “Tesztbeállítások” alatt kapott eredményeket jelzik.

z átlagos kontrasztarány csak a fényerő beállításával 1057:1 volt, ami alig haladta meg a megadott értéket, és a paneltípushoz képest teljesen elfogadható. A maximális kontrasztérték 1154:1 volt, amikor a “Color = User Define” (Szín = Felhasználó által meghatározott) értéket használtuk teljes fényerő mellett. A “Tesztbeállítások” nem tartalmazott semmilyen kontrasztot módosító beállítást, így egy teljesen elfogadható 1044:1 értéket rögzítettünk. A ‘Színhőmérséklet’ 5000K-ra történő beállítása csak kissé csökkentette a kontrasztot (975:1) a színhőmérséklet jelentős változtatásai miatt, beleértve a zöld színcsatorna csökkentését is. A legnagyobb kontrasztcsökkenés a “SmartUniformity” engedélyezése után következett be (750:1 – 754:1). A kontraszt csökkenése szokásos egy ilyen beállításnál, mivel ez egy egyenletesség-kompenzációs (UC) üzemmód, amely csökkenti a digitális fényerőt a képernyő egyes pontjain, és egyéb beállításokat végez a dolgok általános kiegyenlítése érdekében. A maximális fénysűrűség, amelyet ezen a táblán rögzítettünk, 277 cd/m² volt, míg a minimálisan rögzített érték 76 cd/m². Ez 201 cd/m² fénysűrűség-beállítási tartományt jelent, ami meglehetősen korlátozott, és a felső határon kissé a specifikáció alatt van. És nem is olyan halvány, mint amilyennek az érzékeny felhasználók szeretnék. A legtöbb felhasználó 100-200 cd/m² fényerősséget céloz meg, amit ez a modell teljesít – de a személyes preferenciák, az érzékenység és a fényviszonyok változnak, ezért jobb lenne a nagyobb rugalmasság.

A monitor tartalmaz egy “SmartContrast” nevű dinamikus kontrasztbeállítást, amely lehetővé teszi, hogy a háttérvilágítás fényereje (egyetlen egységként) mérsékelt ütemben igazodjon a képernyőn megjelenő világos és sötét szintekhez. A fényerő beállítása nem zárolódik, amikor ezt a beállítást használja, hanem figyelmen kívül hagyja, miután a beállítás egy rövid ideig tette a dolgát. Úgy találtuk, hogy a beállítás a vegyes és világosabb tartalmak esetében a kívántnál nagyobb fényerő felé hajlott, bár a túlnyomórészt sötét tartalmak esetében meglehetősen hatékonyan tompított. Szokás szerint ez a Dinamikus kontraszt mód kompromisszumos megoldás, amely nem képes megfelelően kompenzálni a képernyőn megjelenő világos és sötét színek bonyolult keveredését. Az állandó beállítások is zavaróak lehetnek, és általában nem optimálisak – ezért inkább a manuális fényerőszabályozást részesítjük előnyben.

A monitor elfogadható kontrasztteljesítményt nyújtott a Battlefield V-n. A “Tesztbeállítások” alatt 1044:1 statikus kontrasztaránnyal a monitor a sötét jeleneteknek nem adott olyan mélységet és hangulatot, mint a sokkal erősebb kontrasztú képernyők (jellemzően a VA modellek). Különösen akkor, ha egy gyengén megvilágított szobában figyeltük. Ebben a tekintetben megelőzött néhány IPS-modellt, de némelyik egy kicsit erősebb. Különösen a halványabb megvilágításban az “IPS-izzás” volt az uralkodó jellemző, amely a képernyő alsó sarkai felé volt a legerősebben megfigyelhető normál nézési pozícióból. A legtöbb szögből hűvös, zöldes-szürkés árnyalatú fátyol, amely a részleteket és a hangulatot rontotta. Ennek mérsékelt és meglehetősen normális mennyiségét figyeltük meg összességében, bár a mi készülékünkön a háttérvilágítás némi elmosódása és felhősödése miatt egy kicsit erősebben jelentkezett. Szintén erősebben ki lehet hozni, ha nagyobb fényerő-beállítást használunk, vagy közelebb ülünk a képernyőhöz. A monitor erős gamma-konzisztenciája megakadályozta a TN-modelleknél (fentről lefelé) vagy a VA-modelleknél (középen vs. széleken) megfigyelhető egyértelmű részleteltolódásokat a sötétebb tartalmak esetében. A “Tesztbeállítások” alatt a gamma beállítása miatt a sötét részletek enyhe elfedése volt tapasztalható, de ez meglehetősen szelíd volt. A világosabb árnyalatoknál a képernyő felületén enyhe szemcsésedést figyeltünk meg, de nem volt nyilvánvaló réteges megjelenés a könnyű vagy nagyon könnyű matt minőség miatt.

A Shadow of the Tomb Raider hasonló történetet mesélt. Ez a cím erős kontrasztteljesítményre vágyik, mivel rengeteg a gyengén megvilágított terület, például barlangok és folyosók, amelyeket néhány pontszerű fényforrás világít meg. A monitor ismét nem adott mély vagy hangulatos megjelenést az ilyen jeleneteknek. Különösen, ha egy gyengén megvilágított szobában figyeltük. Egy hajszálnyival erősebb, mint egyes IPS modellek, de vannak, akik ebből a szempontból erősebbek. Megfigyelhető volt egy mérsékelt mértékű “IPS-izzás”, ami tovább emésztette a hangulatot a képernyő érintett régióiban. Ismét erős gamma konzisztencia volt megfigyelhető, a TN és néhány VA modell által a képernyő bizonyos területein előidézett sávos vagy “tömbös” megjelenés nélkül. A gamma enyhe emelkedése miatt néhány sötétebb árnyalatnál ismét volt némi részlet elfedése – de semmi komoly. A képernyő felülete enyhén szemcsés megjelenést adott a világosabb tartalmaknak, de semmi nehéz vagy réteges.

Megfigyeltük a Star Wars: Skywalker felemelkedése című filmet is. A Tomb Raiderhez hasonlóan itt is rengeteg olyan jelenet van, amely erős kontrasztos teljesítményre vágyik. Robbanások, fénykardok és energiaimpulzusok világítják meg a sötét háttereket. A monitor itt nem nyújtott különösebben filmszerű megjelenítést, különösen sötét szobai megvilágításban megfigyelve. Ismét mérsékelt “IPS-izzás” volt tapasztalható. Ez mind a paneltípusnál várható volt, egyes IPS-modellek ismét egy kicsit erősebbek, mások pedig gyengébbek voltak. Ez a film UltraWide képarányban készült, és mint ilyen, fekete sávok vannak a tetején és alján, ha egy ilyen 16:9-es monitoron nézzük. Ez a “letterboxolt” terület eléggé nyilvánvalóvá tette a kontraszt teljesítményének fent említett gyengeségeit. A legtöbb platformon, köztük a Netflix, az Amazon Prime Video és a YouTube-on található tartalom nem küzd ezzel a problémával, mivel 16:9 alatt kitölti a képernyőt. A képernyő felülete enyhe szemcsésséget kölcsönzött, de ismét az erősebb matt felületeken megfigyelhető rétegződés nélkül.

A monitor meglehetősen élénk és megfelelően változatos megjelenést biztosított a Battlefield V-n. Ez a játék és a legtöbb más tartalom, amit fogyasztani fogsz, az sRGB színtérre van tervezve. Az ilyen monitorok, mint ez, az sRGB színtéren túli kiterjesztést kínálnak, ami extra telítettséget és élénkebb megjelenést eredményez. Ez eltér a digitális telítettségnöveléssel (pl. a grafikus vezérlőben a telítettség növelésével) elérhető megjelenéstől, amely az árnyalatokat közelebb hozza a színskála széléhez, de nem bővíti magát a színskálát. Ez összenyomja a dolgokat, és elveszíti az árnyalatok változatosságát, míg széles színskála esetén a legtelítettebb árnyalatok telítettebbek, és az árnyalatok között jó távolság marad. Amint korábban bemutattuk, elsősorban a színskála egyes zöld és vörös tartományai mutatnak az sRGB-nél nagyobb kiterjedést. Ez nem szélsőséges kiterjesztés, és a többi zöld és vörös árnyalat – beleértve az olyan köztes árnyalatokat, mint a narancs és a sárga – közelebb marad az sRGB-hez. A 87%-os DCI-P3 lefedettséggel a túltelítettség nem olyan szélsőséges, mint egyes széles színskálájú modelleknél. A játékban a környezetek a zöldek szép változatosságát mutatták be, beleértve néhány igen mély és buja megjelenésű árnyalatot a tompább árnyalatok mellett. A sárgás zöldek sárga összetevője a széles színskálájú modellek esetében néha túlságosan erősen kiemelkedik, de ez itt nem volt megfigyelhető. A zöld árnyalatok természetesebbnek tűntek, és nem tűntek olyan neonszínűnek, mint néhány széles színskálájú modellnél. A vöröses barnák, például bizonyos fás és földes árnyalatok egy kicsit vöröses színt kaptak, de nem olyan mértékben, hogy neonszínűnek vagy “túlviláginak” tűnjenek. Ez a vörös tolóerő nem volt olyan szélsőséges, mint egyes modelleknél, de helyenként egy kis extra vöröses árnyalatú gazdagságot adott. A tüzek ennek eredményeként lenyűgözően élénkek voltak, a sárgák és a világos narancsok inkább a helyükön voltak, de néhány mély narancs egy kicsit a vörös határán volt. A sötétvörös játékbeli jelöléseknek lenyűgöző mélységük volt, nem pedig az a neonvörös, amit néhány széles színskálájú modell produkálna.

Hasonló megfigyeléseket tettünk a Shadow of the Tomb Raider esetében is. A meglehetősen nagyvonalú színskála ismét meghívott némi extra élénkségre és telítettségre, de nem extrém mértékben. Lara Croft bőre és néhány más karakter bőrtónusa a tervezettnél kicsit gazdagabbnak és barnábbnak tűnt, de nem tűnt erősen lebarnultnak vagy napbarnítottnak, mint ahogyan azt néhány széles gamuttartományú modell mutatná. A fás és földes tónusoknál a vörös árnyalatokat egy kicsit túlságosan is kihozták, bár nem túlságosan. Az olyan elemek, mint a tüzek és néhány élénkre festett tárgy határozottan vibráltak. Különösen néhány lenyűgözően mély vörös volt. Az ég kékjei a tervezettnél egy kicsit telítettebbnek tűntek, de nem volt olyan karikatúraszerűen túlszaturált, mint néhány modellnél. A növényzet zöldjei buja és változatosnak tűntek, a szélesebb skálájú modellek által keltett sárga nyomulás vagy neon megjelenés nélkül. Mindkét címnél a kiváló színkonzisztencia is megmutatkozott, a gazdagság és a telítettség nagyon jól megmaradt a képernyő egészén. A viszonylag nagyvonalú színskála olyan megjelenést biztosít, amelyet néhány felhasználó igazán élvezni fog – extra élénkséget, de nem extrém mértékű túlszaturáltságot. Amint azt korábban már feltártuk, a monitor tartalmaz egy sRGB emulációs beállítást azok számára, akik jobban szeretik, ha a dolgok közelebb ragaszkodnak az sRGB színskálához. Ez a legtöbb esetben visszafogottabb megjelenést eredményez, bár a mi készülékünk úgy volt kalibrálva, hogy az átlagos gamma túl magas volt az aktív beállítással (2,4). Ez egyes árnyalatoknak extra mélységet adott, ami furcsa ellentmondás. A fényerőhöz, valamint a gamma- és színcsatornákhoz való hozzáférést is elzárja – ez a rugalmatlanság messze nem ideális.

Megfigyeltük a Futurama című animációs tévésorozatot is. Mivel az egyedi árnyalatok nagy területei a képernyő egyes részeit fedik le, ez különösen kíméletlen teszt a színkonzisztencia szempontjából. A monitor itt jól teljesített. Néhány árnyalat, például Dr. Zoidberg vörös színe csak a képernyő szélső oldalsó széleinél és aljánál jelent meg egy kicsivel mélyebben. De nem volt semmi olyan mértékű változás a telítettségben, mint amit a TN vagy VA modelleknél, vagy akár néhány gyengébb IPS-típusú modellnél megfigyelhetünk. A színskála egy kis extra élénkséget adott, így néhány pasztell árnyalat a tervezettnél kicsit mélyebbnek tűnt. De ez nem volt szélsőséges, és a mély vagy neon árnyalatokhoz képest a szándék szerint visszafogottabbnak tűnő árnyalatok is így tettek. Ha már itt tartunk, néhány lenyűgözően mély vörös és sötétzöld színt is bemutattak. Néhány eléggé feltűnő neon árnyalat mellett – de csak ott, ahol így akarták őket megmutatni, tegyük hozzá. Az ilyen elemek élénksége nem volt olyan szemet gyönyörködtető, mint amilyet a nagyvonalúbb színskálával rendelkező modelleken láttunk, de még így is jó “pop” volt, és néhány olyan elemet is tartalmazott, amelyek jóval túlmutattak az sRGB határain.

n Battlefield V-ben mérsékelt mennyiségű érzékelt elmosódás volt, a játék következetes 60fps sebességgel futott, hogy a legtöbbet hozza ki a monitorból. Ezt túlnyomórészt a szemmozgás okozta, és a 60 Hz-es frissítési frekvenciához kötődött. Volt néhány enyhe gyengeség a tetején az optimálisnál lassabb pixelreakciókból, de ezek minden bizonnyal a kisebbik tényező voltak. Hasonlóan ahhoz, amit korábban az UFO Motion Test segítségével a szellemképeknél megfigyeltünk, van némi “púderes” utánfutás. Ez leginkább ott volt észrevehető, ahol nagyon sötét vagy nagyon világos árnyalatok álltak kontrasztos háttér előtt. A legrosszabb esetben “nehéz púderes” nyomkövetésnek nevezhetnénk. De még így is messze elmaradt attól a fajta gyengeségtől, amelyet jellemzően a konkurens VA modelleknél figyelhetünk meg – még az olyan viszonylag jól hangolt modelleknél is, mint a Philips 328E1CA. Ennél a modellnél ugyanis előfordult “maszatos” utánfutás, amit itt nem tapasztaltunk. A gyengeségek inkább a Philips 276E8VJSB modellel voltak összhangban, így valójában a teljesítmény körülbelül olyan jó volt, mint amilyet egy 60 Hz-es UHD-modelltől láttunk. A Philips témánál maradva, a gyengeségek a produktivitásra összpontosító 279P1-nél az optimális “SmartResponse” beállítást használva is kifejezettebbek voltak.

A Shadow of the Tomb Raider az árnyékszintek szép vászonját is megfigyelhettük, rengeteg sötét árnyalattal. A monitor által végzett gyengébb átmenetek tehát itt is megfigyelhetőek voltak, de nem volt semmi olyan, amit jelentősnek tartanánk, vagy amit a legtöbb felhasználó zavarónak találna. Valójában itt egy másik szép összehasonlítást is lehetne végezni, ezúttal olyan modellekkel, mint a BenQ EL2870U, amelyek az itt használt IPS típusú panel helyett 28 hüvelykes Innolux TN panellel rendelkeznek. A TN modelleknél a kontrasztos árnyalatokkal kapcsolatos gyengeségeket könnyebben észrevehetőnek találtuk. Például világosabb árnyalatoknál, mint például egy fáklya vagy lángok egy sokkal sötétebb háttér előtt, ott erősebb utánfutást figyelhettünk meg. Vagy a holdat az égen éjszaka, amire egy másik játékcímben használtunk példát a BenQ-n. A 288E2UAE (288E2E) általunk preferált “SmartResponse” beállítását használva a túlhúzásra tényleg nem volt sok panaszunk. Egy kis “halo” utánfutás, amely helyenként egy kicsit világosabb volt, mint a háttér, de semmi olyan, ami nyilvánvalóan feltűnő lett volna. Ismét ellentétben áll a BenQ optimális válaszidő beállításával nyújtott tapasztalatokkal.

A dolgok lezárásaként különböző képkockasebességű videótartalmakkal is végeztünk megfigyeléseket, beleértve a ~24-30fps Netflix-tartalmakat és a 60fps YouTube-tartalmakat. A magasabb képkockasebességű tartalmak ugyanazokat a gyengeségeket mutatták, amelyeket a 60fps sebességű játékoknál megfigyeltünk, tehát semmi jelentőset. Az alacsonyabb képkockasebességű tartalmaknál nem voltak említésre méltó gyengeségek, ahol az optimális teljesítményhez szükséges pixelreakció követelményei sokkal alacsonyabbak. Túlhajtás tekintetében sem volt semmi említésre méltó.

A “4K” UHD-élményről szóló cikkünkben a felbontás előnyeit és hátrányait vizsgáljuk meg számos feladat során – beleértve az általános asztali használatot, a játékokat és a filmeket. A cikkben példaként egy 28″-os “4K” panelt használunk, amely a 288E2UAE (288E2E) képernyőmérettel és felbontással megegyező. Ez 157,35 PPI (Pixels Per Inch) magas pixelsűrűséget eredményez. Ilyen pixelsűrűség mellett sok felhasználó szeretne majd valamilyen mértékű méretezést alkalmazni. Mi valójában skálázás nélkül is használhatónak találtuk a monitort az általunk preferált ~70 cm-es betekintési távolságból. A dolgok elsőre biztosan aprónak tűntek, de megszoktuk, és valójában nagyon élveztük az élményt. De a viszonylag alacsony, 125%-os skálázási szintet is szépen kiegyensúlyozott alternatívának tartjuk. Ezzel a kiskereskedelemben kiváló mennyiségű “asztali ingatlan” áll rendelkezésre, rengeteg hasznos munkaterülettel. A szöveg és más elemek, amelyek megfelelően skálázódnak – márpedig a legtöbb tartalom már ezt teszi -, olyan éleslátással is megjelentek, ami egyszerűen hiányzik az alacsonyabb pixelsűrűségű modellekből. Még akkor is, ha végül magasabb szintű skálázást vagy alkalmazásspecifikus zoomot használ, a pixelsűrűség továbbra is fontos marad, és ez a tisztasági előny értékelhető. A következő képek a képernyőt az asztalon natívan (100%, skálázás nélkül) és kis mértékű skálázást alkalmazva (125%) mutatják. A korábban hivatkozott cikk további elemzést tartalmaz a méretezési beállítások szélesebb skáláján, de ezt végső soron Ön fogja beállítani, és megtalálni a saját “édes pontját”.

A Philips 288E2UAE (288E2E) 28″ 3840 x 2160 (“4K” UHD) képernyőjével feszes pixelsűrűséget biztosít. Erős tisztaságot biztosít a szövegek számára, és részletgazdag megjelenést biztosít a megfelelően nagy felbontású képtartalmak, “4K” filmek és játékok számára. Ez a kombináció nagy lehetőségeket kínál az “asztali valóság” szempontjából is – sikerült a képernyőt skálázás nélkül használnunk, és nagyon élveztük ezt az élményt. Ehhez azonban némi megszokást igényelt, és a legtöbben szeretnének majd némi skálázást használni. Még ezzel a méretezéssel is értékelhetők az előnyök, beleértve az éles megjelenésű szöveget. Bár az ergonómia szempontjából nem teljesen rugalmas, a monitor tartalmazza a legjobban értékelt beállításokat – a dőlésszöget és a magasságot. És tartalmaz VESA lyukakat az alternatív rögzítéshez. A monitor általános dizájnja meglehetősen igénytelen otthoni irodai megjelenésű. Gyakran értékeljük a fém érintéseit az állványon, ami inkább prémium megjelenést és érzetet ad. De az itt használt matt fekete műanyag “értelmes” volt, előnyösebb, mint az ujjlenyomat- és pormágneses fényes műanyag, amelyet egyes modelleknél használnak.

A kontraszt megfelelt az elvárásainknak, a “Tesztbeállítások” használatával éppen a megadott 1000:1 fölött, néhány beállítással pedig egy kicsit azon túl is. A szokásos “IPS-izzással” párosulva a monitor nem nyújt mély és hangulatos megjelenést a sötétebb jelenetekhez. Ez különösen igaz egy gyengén megvilágított szobában. A kiváló gamma konzisztencia segített a monitornak a megfelelő részletesség megtartásában a képernyőn, a TN vagy VA modelleknél megfigyelhető eltolódások nélkül. A képernyőfelület textúrája nem volt olyan könnyű, mint egyes modelleknél, ami enyhe szemcsésséget adott a világosabb árnyalatoknak. De ez nem olyasmi, amit a legtöbben zavarónak találnak vagy feltétlenül észrevesznek. Mivel könnyű vagy nagyon könnyű matt tükröződésgátló, a képet nem akadályozta annyira, mint néha. Kevésbé réteges megjelenés az eredmény, és az élénkség tisztaságának jobb fenntartása mellett. A fénysűrűség-beállítási tartomány néhány modellhez képest kissé korlátozott volt (76 – 277 cd/m²), bár a legtöbb felhasználó preferenciái kényelmesen elférnek ebben a tartományban.

Az IPS-típusú panel erősen megőrizte a színek konzisztenciáját, a színgazdagság jól megmaradt a képernyő egészén. Ez volt az első olyan monitor, amelyet felülvizsgáltunk, és amelyet a fényerő, a színcsatornák egyensúlya és a gamma tekintetében szívesen hagytunk “úgy, ahogy van”. Ez dicsérendő, de az egyes egységek között is változik. A színskála egy kicsit túlmutatott az sRGB-n, de nem olyan mértékben, mint néhány széles színskálájú modell esetében. Elegendő ahhoz, hogy a legtöbb tartalomnak némi extra élénkséget és telítettséget kölcsönözzön, az olykor megfigyelhető túltelítettség nélkül. Ez inkább ezt a nyaláb extra élénkséget célozza, mint a kiterjesztett színtereken belüli munkavégzés megkönnyítését. A rögzített 87%-os DCI-P3 és 82%-os Adobe RGB lefedettséggel messze elmarad a két színtér teljes lefedettségétől. Egy sRGB emulációs üzemmódot is tartalmazott, bár ez zárolt fényerővel (mérsékelt szinten), gammával és színcsatornákkal rendelkezett. És annak ellenére, amit a gyári kalibrációs jelentésben állítottak, a gamma eltért a céltól – átlagosan “2,4” volt, ami extra mélységre invitál.

A 60 Hz-es képfrissítési frekvencia határain belül a reakciókészség elég jó volt. A meglehetősen alacsony bemeneti késleltetés tisztességes általános pixelérzékenységgel párosult. Voltak gyengeségek néhány átmenetnél, de a dolgok összességében olyan jók voltak, mint amilyet egy 60 Hz-es “4K” modelltől eddig láttunk. Az Adaptive-Sync is támogatott volt, és rendeltetésszerűen működött, hogy a 40-60 Hz-es VRR-tartományon belül megszüntesse a szakadást és a dadogást. Mind az AMD GPU-nkkal (FreeSync), mind az Nvidia GPU-val (‘G-SYNC Compatible Mode’). Összességében úgy érezzük, hogy ez a modell stabil teljesítményt kínál versenyképes áron. Az élénk, de nem teljesen túlzó színkibocsátás és a tisztességes 60Hz-es érzékenység felé bólintva. Az árképzést tekintve az USB-portok és integrált hangszórók nélküli 288E2E modell ebben a tekintetben előnyben van. Aki még alacsonyabb árat céloz meg, annak a 276E8VJSB és a 278E1A modelleket érdemes megfontolni. A színkimenet kevésbé élénk, mivel a színskála közelebb marad az sRGB-hez, és a funkciók is le vannak szűkítve – 1 hüvelykkel kisebb képernyővel, csak dönthető állvánnyal és az Adaptive-Sync hiányával. De ezek a készülékek is mindenre alkalmasak.

Philips 288E2UAE specifikációk

Kijelző méret: 28″
Panel: AAS IPS WLED LCD kijelző, Innolux M280DCA-E3B
Natív felbontás: 3840×2160
Tipikus maximális fényerő: 300 cd/m²
Színtámogatás: (8 bit szubpixelenként plusz dithering)
Válaszidő (G2G): 4 ms
Frissítési frekvencia: 60Hz
Súly: 6,09 kg (6,01 kg “E2E” modell)
Kontrasztarány: 1000:1
Betekintési szög: 178º vízszintesen, 178º függőlegesen
Energiafogyasztás: 27,6W

ÉRTÉKELÉS
Megjelenés
89 %
Kialakítás
87 %
Teljesítmény
89 %
Minőőség
89 %
Ár-érték arány
90 %
Előző cikk[TESZT][PC] Way of the Hunter – virtuális vadászat a maximumra hangolva
Következő cikk[TESZT][PC] Steelrising – 18. századi steampunk
teszt-philips-288e2uae-sokoldalu-felhasznalasra-javallott-jo-ar-ertek-aranyu-megoldasRemek ár-érték arányt képviselő általános felhasználásra szánt monitor. Ajánljuk.