TechAddikt Tesztek PS4 játékteszt 2DARK – horrorisztikus áthallások

[TESZT][PS4] 2DARK – horrorisztikus áthallások

Nem igazán bizonyos, hogy alapvetően mit szeretett volna Fréderick Raynal, amikor is a 2DARK ötlete kipattant a fejéből.

Ugyanis Raynal neve jegyzi az igazi, eredeti Alone in the Dark játékot, amely 1992-ben került a boltok pocaira – tehát igazi hírességről beszélhetünk. A 2DARK igazából ebből a koncepcióból szeretett volna tőkét kovácsolni magának. Egy magányos férfi megpróbálja túlélni az őrült emberek, és túlvilági lények támadásait, miközben a szabad világot fenyegető konspirációt is felfedezi. Ez már mind ismerős lehet a régi Alone in the Dark sorozat címeiből, ezt pedig még Raynal megfejelte az eltűnő gyerek rejtélyével, melyet a főszereplő detektív lassan bogoz ki, miközben veszélyek leselkednek rá.

A bevezetőben említett Alone in the Dark igazi kultuszjátékká vált és több folytatást is megélt (sőt, még egy borzalmas Uwe Boll filmet és egy hasonlóan tré tévésorozatot is). A 2DARK sajnok csak fejcsóválásra késztetett, hogy mégis mire számított a jó öreg Monsieur Raynal ezzel a játékkal 2017-ben. No de ne szaladjunk bele a sötétbe ennyire gyorsan: készítsük elő a 9 miliméteres pisztolyunkat, egy jó üveg whiskey-t, aztán jól felszerelkezve irány a 2DARK világa!

Smith detektív estéje olyan szépen indult… A feleségével és a két gyerekével kempingezni mentek az erdőbe, hogy egy kicsit kikapcsolódjanak. Helen és a két gyerek elindulnak az erdőbe, sétálni egy kicsit, ám rövid idő múlva Smith arra lesz figyelmes, hogy sikoltoznak. Smith utánuk rohan és a feleségét holtan találja, a két kisgyereknek pedig nyoma veszett.
Hét év telt el a tragikus események után és Smith már nem detektív, viszont még így is nyomoz, miközben magányosan tengeti az élet a Gloomywoodban lévő házában. A sokáig üresjáratban haladó nyomozás hirtelen új szelet kap, amikor két másik gyerek is eltűnik a helyi vidámpark közelében. Ettől a ponttól kezdve Smith mindenféle őrült helyekre kerül, kinyomozva a város titkait és egyre közelebb kerül ahhoz is, hogy talán megtalálja az elveszett gyermekeit.

A történet így leírva talán annyira nem hangzik rosszul, de azért mindent összetéve eléggé sablonos. Ráadásul túltolták a véres részeket is a játékban: pár jelenet mintha a Fűrész horrorsorozatra emlékeztetne. Ráadásul nem mindig illik ez a nagy vérengzés és horror a játék egészének hangulatába, tényleg csak azért passzírozták bele, hogy legyen ilyen is, továbbá a történetmesélés jellegzetességei miatt ez a beleerőszakolt horror nem illik annyira bele a játék egészébe.

Hogy némi támpontot adjunk, hogy mire gondolok (anélkül, hogy szétspoilerznénk a történetet): Gloomywood városában több a sorozatgyilkos, mint az összes ide passzoló zsánerfilmben együttvéve! Azon csodálkozom, hogy az amerikai hadsereg miért nem dob egy bombát a helyszínre, vagy legalább miért nem küldi ki nemzeti gárdát minden héten, hogy megóvja az állandóan eltűnő gyereket.

Összességében tehát egy borzasztóan fura történettel van dolgunk, amely nem passzol a túlélő horror műfajába és nem is túl logikus.

A játék igazából a középszerűség mintaképe, sőt, igazából azt sem éri el. A stílus rendben van, de a környezet kidolgozása gyenge, a karakterek és a fegyverek pedig még el is ütnek tőle. Bár Kickstarter játékról beszélünk, azért még így is jobb minőségre számítana az ember a grafika tekintetében, mert az még az ilyen költségvetésű játékok szintjét sem üti meg. Tényleg olyan érzésem volt, mintha az Alone in the Dark egy 2D-s spin-offjával játszottam volna, annyira pixeles volt minden karakter. Emellett a hangeffektusok sem sokkal jobbak és a szinkronhangok és elég semmilyenek. Lehet, hogy valamilyen kézzel rajzolt technológiát lett volna érdemes használni.

Emellett a játékmenet is eléggé leegyszerűsített: a tárgyakat úgy lehet felvenni, hogy rájuk gyalogolunk, a nálunk lévőket pedig egy inventory-ból tudjuk kiválasztani, amikor használható tárgyak közelébe érünk. Az ellenséget emellett kijelöli a játék, amikor rálőhetünk vagy megüthetjük valamilyen tárggyal. Az árnyékot és a sötét helyeket rejtőzködésre tudjuk használni, a lopakodással pedig meglephetjük és gyorsan megölhetjük az ellenfeleinket.

A legtöbbször egy pisztollyal, egy zseblámpával és egy öngyújtóval kezdjük egyébként a pályát, miközben az elhullott ellenségnél extra fegyvereket is találhatunk. A lopakodás ugyanakkor mindenképpen ajánlott, nem árt erre is odafigyelnünk.

Közreműködő forrás: Herpai Gergely